Az advent vagy régi magyar szóval úrjövet, kisböjt a karácsonyi ünnepkör eleme. Advent a karácsony első napját megelőző negyedik vasárnappal (másképpen: a Szent András apostol napjához - IX 30. - legközelebb eső vasárnappal) veszi kezdetét és egészen karácsonyig tart. Advent első vasárnapja egyben a keresztény egyházi év első napja is!

Az advent szó a latin Adventus Domini - Isten eljövetele kifejezésből származik, jelentése tehát: eljövetel.

Az advent színe az egyházi liturgia szerint a viola. Advent harmadik vasárnapjának külön neve van: gaudete. E napon a hívő emberek Krisztus eljövetelének közelségében bízva azt ünneplik. E nap színe a liturgia szerint a rózsaszín.

Advent idején a hívő ember megbánja bűneit, az összeszedettség és a szent fegyelem erényét igyekszik gyakorolni. Advent idején roratét azaz hajnali miséket is tartanak, a hívek ó-antifónákat ("ó" felkiáltással kezdődő gregorián dalokat) énekelnek a dísztelen oltár előtt.

Az első adventi koszorút Johann H. Wichern német lutheránus lelkész készítette, azaz inkább építette 1839-ben. Egy kocsikerékre 23 gyertyát állított fel és minden nap eggyel többet gyújtott meg közülük - hétköznap pirosat, vasárnap fehéret. A mai adventi koszorú fenyőből, esetleg tiszafából készül. Négy gyertyáját négy vasárnap (vagy szombat este) kell meggyújtani. A gyertyák színe a fentebb említett okok miatt lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutó gyertyát, ami pedig rózsaszín. A gyertyák fogalmat, személyt, közösséget is megtestesítenek, rendre:

I. A hitet. Ádámnak és Évának elsőként ígért Isten megváltást.

II. Reményt.. A zsidóknak Isten megígérte: a Megváltó közülük való lesz.

III. Örömöt. Szűz Mária Megváltót, Fíút szült. Ezért a rózsaszín gyertya.

IV. Szeretetet. Keresztelő Szent János Krisztus - az önzetlen szeretet -  eljövetelét hirdette az embereknek. 

Forrás:NLCAFÉ